Monografia

A város a 3-as számú főút mentén települt. Miskolctól mintegy 20 km-re délre. Közúton és vasúton egyaránt megközelíthető. Saját vasútállomással rendelkezik.
A város a Bükkalja és a Borsodi-Mezőség találkozásánál helyezkedik el. Határában lignitmező húzódik közel a felszínhez és így külszíni kitermelésre alkalmas. Bükkábránynál már meg is kezdték a kitermelést és fokozatosan haladnak Emőd felé. Kavicsot és homokot építőipari alapanyagként Emődhöz tartozó Istvánmajor melletti területen már régóta bányásznak.
A városnak van termálvize, de a turisztikai, vagy gyógyászati célokra, még nem hasznosítható, az infrastruktúra (pénz hiánya miatt) nincs kiépítve.
A táj eredeti növénytakarója erdős sztyepp, az emberi tevékenység következtében már régóta eltűnt és helyét átvették a szántóföldi kultúrák. Ezzel együtt átalakult az állat és madárvilága is.
A honfoglaláskor több magyar törzs is letelepült Emőd környéken, A Kis-és Nagyhalom közötti forrásnál voltak a "fehérló áldozatok".
A város területi elhelyezkedésénél fogva ősidők óta, regionális szerepet töltött be. Fontosságát a 3-as számú főút biztosította.
Emőd neve több alakban fordult elő. Anonymus: "Gesta Hungarorum" című munkájában tűnik fel először, mint helymeghatározó pont. Számunkra ez azért fontos, mert hiteles írásos forrás alapján "hivatalosan "ekkortól számíthatjuk a község létezését.

Emődről "hivatalosnak" mondható első írásos feljegyzés tehát 1190-es években készülhetett.
Timon Ákos: Magyar alkotmány című munkájában a hét vezér egyikétől, Elődtől származtatja a község nevét.
Más nyelvtörténeti kutatások szerint a település neve tiszta magyar Emeud, amelyben a "d" valószínűleg kicsinyítő képző s így neve személynévből alakult. A személynév valószínűleg "Emese", aki az Árpádok ősanyja.
Emőd település korai fennállására utal még a "Váradi Regestrum". Emődről tesznek említést a 221. Oklevélben, amikor Emődi Miklós és egy Ibád nevű ember egyezségét írják le.
Borovszky Samu: "Magyarország vármegyéi és városai" című művének községi adattárból, többek között az olvasható Emődről:
"Emődről legrégibb birtokadat 1281-ből van, amikor Emődi Farkasról és azok mostohafiairól: Mihályról és Ompudról kapunk tudósítást. Azután az Ákos-nemzetség birtoka volt s diósgyőri uradalmának tartozéka. Szent István király tiszteletére szentelt templomának papja 1332-ben 5-6 garas pápai tizedet fizetett"
Mind a korabeli oklevelek, mind a pápai tizedlajstromok Emeudnak írják a község nevét, de Emeydo, Emeyd, Emend is előfordul, az Émend pedig ugyanazon oklevélben Emewd alakkal váltakozik.

A KSH Népszámlálási Főosztálya, a településünk névtörténetét a következők szerint tartja nyilván:
896-1280: Emeud
1284-1319: Emewd
1332-1412: Emeydo, Emeyd, Emend
1412-1465: Emed, Emod, Emwd, Émewd
1773-1799: Emőd és jelenleg is az.

Győrffy György történész arról tesz említést, hogy " 1284-ben egy közút, Mohy-ból vezet Emeudre... valamely bércre, ahol fövenyes hely van..." (Pincegyep)
"...Az öreg faluban szorosan épültek a házak, mint a régi várak körül szokott lenni. Még most is kicsik a telkek, pedig már több rész van összevéve egy-egy házhoz. Régen külsőkert és kenderföld is tartozott hozzájuk...
Kis-Emőd 4 holdas belsőségű, földszintes udvarházból állt. Nagy-Emőd kb 30 holdas belsőség, 10 holdas tölgyesített kastélykertből és emeletes házból állt. Az egész területet 3 m magas, támfalakkal rögzített téglafallal van körülvéve. Kb. 500 hold szőlő és több ezer hold bükkös erdő is tartozott hozzá."
A XIV. században a község pert folytatott Bikki (Biky) Miklós fiával, Jánossal. "Emőd már ekkor híres bortermő vidék volt, és város lett. A XV. században nem is említik többé falunak, hanem mezővárosnak."
A XV. század első éveiben Emőd település a Perényiek birtokába került, 1436-ban Rozgonyi Péter egri püspököt és István temesi főispánt iktatták be Emőd felének birtokosaként. 1444-ben pedig a Palócziak kapják zálogba település és adomány címén, és szőlőbirtokot szereztek a ládi pálosok is. Emőd a XVI. században már ismét Perényi kézből (Bodi) Bornemisza Imre tulajdona lett.
Ebben az időben kezdett a település híres bortermő hellyé válni. A borkereskedésből befolyt jövedelmek egyrészt lehetőséget adtak a jobbágyterhek mérséklésére, a pénzbeli megváltásra, másrészt magát a várost is gazdagították
A XVI. század második felétől a földesúri majorgazdálkodás kezdett kialakulni, a parasztság pedig inkább a bortermelés felé orientálódott.
1544-től hódoltsági terület lett Emőd is. A "török fejadót" Bene Gergely emődi bíró közreműködésével szedték össze a lakosságtól. A török adót Hatvanba kellett fizetni. Az összege 20 forintról 150, 180, majd 300 forintra emelkedett. A bíró ezért panaszlevelet is küldött a királynak. A községnek fizetni kellett még a "császár adója" címén 16 forintot.
Emőd a XV. században népes mezővárossá fejlődött és Perényiek pártfogása alatt a lakosság reformátussá lett. 1576-ban önálló ref. egyházat alapítottak. Az Isten Igéjét Vámosi Miklós János prédikátor hirdette meg először. A török kiűzése után a visszatért protestáns lakók fából, sövényből felépítették a református imaházat. 1595-ben már református templomról ad hírt a jelentés.
A települést a Kuruc-korszak harcai is megviselték. Lakossága részben elpusztult, részben elmenekült, házai romba dőltek. Az elpusztult település, csak lassan épült újjá. A század végén Emőd földesura Báthory István országbíró, majd Forgách Zsigmond és neje Losonczy Anna volt.
1602-től Rákóczi György, Pál és Zsigmond neveit találjuk a törököknek is hódoló mezőváros fele részének birtokába. 1698-tól Emőd földesura Rákóczi Julianna és Erzsébet lett.
A Rákóczi család ebben az időben nem sok hasznot húzott az emődi jobbágyoktól. "A század végére a település annyira lepusztult, hogy egy 1685-ös felmérés szerint az 52 lakóház közül, csak 44-ben laktak és 8 lakóház elpusztulva üresen állt."
Rákóczi Julianna (Gr. Asprenontné) 1698-ban elkezdte a kastély építését. Ezért is nevezik a kastélyt, még a mai napig is Rákóczi kastélynak.
A XVII. század végén a város lakossága jórészt idegenekből tevődött össze. Az 1675 Őszén 2 hónapig tekintélyes számú hadsereg táborozott Emődön, ami nagyon megviselte a lakosságot. A város a háborúban puszta lett, elpusztult a régi katolikus templom is.
1735-ben Emőd földesura Fáy Gábor kir. tanácsos áttért a rk. vallásra és megkezdték a katolikus vallás restaurálását, a plébánia visszaállítását. A Fáyak megmaradtak birtokukban a következő század folyamán is, mikor már gr. Erdődy György is nagy szerepet játszott a község életében. 1738. április 25-én nevezték ki Lankovics Istvánt Emőd első plébánosának. Az egyházközség filiáléja lett: Mályi, Nyék, Ládháza, Csát, Szalonta, Keszi, Papi, Igrici és Hejőkeresztur.
1738. végére katolikus paplakot építettek. Tervezője: "Gallus murarius Agriensis", Pichler Gál egri építőmester volt. Kápolna céljára ideiglenesen a paplak egyik helységét rendezték be.
A Plébánián 1739-től kezdték el az "Anyakönyv" vezetését. Az anyaegyházban, 1746-ban már 217 rk., 176 görög kat., 88 evangélikus és 580 református vallású személy volt.

1774-ben megkezdték a rk.templom építését. Fáy Bertalan kegyúr 1791-ben biztosította a bolthálózathoz szükséges téglaanyagot. 1793-ben a tornyot is felhúzták és azzal a Krisztus menybemenetele tiszteletére a templom építése befejeződött. A templom nagyharangja 776 font, a másik 453, a kicsi pedig 90 font volt. A háborúscélokra elvitt harangok helyett a hívek később egy 280 kg súlyú új harangot öntettek.

A XVIII. században Emőd legjelentősebb birtokosa a Fáy család, de mellettük egyre nagyobb szerephez jutott a Szendrői Török-család is. A század végén készült összeírásból tudjuk, hogy gr. Török József sokat tett a más területről érkező családok betelepítése érdekében.
Református iskola Emődön a XVI. század óta létezett, katolikus iskola azonban, csak 1769-ben épült és 60 gyermek befogadására volt alkalmas. A 125 tanköteles gyermek közül télen a szülők szegénysége, - a ruházat hiánya - nyáron a mezei munkában való segédkezés miatt csak 40-44 gyermek járt rendesen iskolába.
A hitélet emelésére szolgáltak a különféle ájtatos társulatok: Jézus Szíve Társulat, Rózsafüzér Társulat, Hitterjesztés Egyesülete, Jézus Szent Gyermekségének műve.

1799-1811 között késő barokk stílusban felépült a jelenleg is meglévő református templom, a déli homlokzat előtti tornyával. A templom nem sokkal később 1882-es tűzvész során leégett, de hamarosan helyreállították. A községben nyilvános izr. Iskola is volt, amely az 1930-as években megszűnt.

1837-ben földet osztottak az Emődön letelepült parasztságnak. A következő évben a településen megnyílt az első postaállomás.
1848-ban megszűnt a jobbágyság és a parasztságra is kiterjesztették a földbirtoklás jogát.
Az 1848-49-es szabadságharc ismét visszavetette Emődöt a fejlődésében, amit viszonylag hamar kihevert. 1871-ben nagyközség lett a városból.
A közutak 1951-től az állam kezébe kerültek, majd a későbbi vasútépítés során szinte járhatatlanná váltak. A község fejlődése elég lassan haladt az 1860-as évekig, majd a Budapest-Miskolci vasút kiépítésével, kissé megélénkült. 1870. január 9-én megnyílt a Hatvan-Miskolci vasútvonal. 1880-ban államosították a vasutakat és ekkor építettek Emődön is MÁV állomást. 1888-ban megnyitották a második vágányt is, majd 1913-ban térközi blokkal, biztosító berendezéssel látták el a vasútvonalat.
1882-ben nagy tűzvész pusztított Emődön. Tűz a felvégen keletkezett, kukoricapattogtatás közben. A tűz dél-kelet felé haladt orkán erejű szélben és átlagosan 500 méteres szélességben. A felvégen lévő kacsazugi ősi településtől kezdve, a rk. népiskola, ref. templom, urasági gazdasági épületek és a közbenső házak leégtek.
A település a kapitalizálódás előnyeit már nem tudta eléggé kihasználni. 1896-ban a filoxéra pusztítása révén a sokaknak jövedelmet biztosító szőlőkultúra tönkre ment és Emőd elvesztette termelési és kereskedelmi jelentőségét, miközben Mezőkövesd és Miskolc centrumjellege és funkciója megerősödött.
Az első világháborúban Emődről 470 katona vett részt különböző harctereken, közülük 95-en hősi halált haltak, 34-en pedig hadirokkantak lettek. Vitézi kitüntetésben 3-an részesültek A vármegyében Emőd lakossága az elsők között rótta le a hősi halottak iránti kegyeletét egy szép szobor emelésével. A község hősi emlékművét, 1924-ben állították fel, alkotója Farkas Béla szobrászművész.
A háború utáni új gazdasági körülmények hátrányosan hatottak a parasztság és a földnélküli szegény emberek helyzetére. Az "Őszirózsás" polgári forradalom nyomán 1918. november 1-én jelentős parasztmegmozdulás bontakozott ki Emődön. Feltörték a falu élelmiszer raktárát, kirabolták a bírót, jegyzőt és a többi vagyonos gazdát. A hivatalos szervekkel való összecsapás során három halottat, négy súlyos és számos könnyebben sérültet regisztráltak.
A kommün alatt 1919. március 26-án Munkás-Paraszt Tanács alakult Emődön is. A Tanácsköztársaság időszakában a III. Vörös Hadtest Parancsnoksága Landler Jenő és Bőhm Vilmos vezetésével az Emődi kastélyban rendezkedett be.
A Tanácsköztársaság bukása után a községben visszaállt a régi rend. A kommün elmúlásával csodálatos fejlődésnek indult a község. A gróf Erdődy birtokból vagyonváltság címén elvett földterület a község lakosainak a kezébe került. A birtokból 284 házhely lett kiosztva. Az építkezés és a terjeszkedés lehetősége nagy élénkséget vitt a község fejlődésébe.
Néhány év alatt közel 200 lakóház épült. A lakosság száma 4000-re növekedett. A házak száma 500-ról 800-ra emelkedett.
A község rohamos fejlődésének kettős oka volt. Az egyik az, hogy az emődiek eléggé szorgalmasak és elismerten jó munkások voltak. A másik az, hogy az Emődi Mezőgazdasági Rt., amely Csonka-Magyarországon elismerten a legszebben berendezett és gazdaságosan működő üzem volt, valamint az Emődi Szőlőtelepítő Rt. a 300 holdas szőlőtelepén állandó munkalehetőséget biztosított a község lakosságának.
Az 1920-as években a községben eredményesen működött a Hangya Fogyasztási Szövetkezet, az Emődi Kereskedelmi Vállalat és a Hitelszövetkezet. Ezen kívül volt még 4 italmérés, 13 kereskedés, valamint 15 önálló iparos (2 asztalos, 2 kovács, 4 cipész, 1 sütő, 1 kádár, 1 borbély, 1 kerékgyártó, 1 szabó, 2 hentes), 1 kéményseprő mester, 1 szikvízgyártó és 1 darálómalom. Emődnek volt orvosa, szülésznője, állatorvosa, gyógyszertára, postája, 18 telefon és 24 rádióelőfizetője. A négy felekezeti iskola, 7 tanerővel és 7 tanteremmel rendelkezett. Emőd centrumában 1924-ben 10 irodahelységből álló Községháza épült. A község villamosítására azonban csak 1938-ban került sor.
Az egyházi zene fejlesztése tisztán a templomi szertartások végzésére és énekek tanítására szorítkozott. Nagy érdemeket szerzett e téren Szegedy József kántortanító. 1920-ban dalárda alakult Kubasy, majd Urbán Gyula tanítók vezetése mellett. A gyermekdalárda színesebbé tette az istentiszteleteket és ünnepélyeket.
A község szaporodási statisztikája kiválóan alakult. Egykerendszer szinte megszűnt, sok családnál 6-8 gyermek is volt, 10 vagy ennél több gyermekes családok is előfordultak.
A Leventeegyesület 1924-ben alakult meg. Ez időtől fogva a község ifjúsága a sporttal és atlétikával folyamatosan foglalkozott. A Leventeegyesület 1925-ben a Mezőcsáton megtartott járási atlétikai versenyen az első helyezést nyerte. 1927-ben a Muhin megtartott "Kegyeleti Staféta" körzeti emlékversenyen Emőd lett az első. A báró Urbán Pál által adományozott vándordíjat (Árpádkori kardot) az Emődi Leventék Staféta csapata nyerte.
1930-ban a 670 bel- és 42 külterületi házból álló község 3672 lelket számlált (1818 férfi és 1858 nő). Vallásra nézve 71% rk., 24% ref., 3% gk. és 2% zsidó. A község belterületen 3297 fő, a külterületeken pedig 375 fő lakott.
Horthy Miklós utasítására 1941-43 között Derenkről az akkori kormány vadászterületéről, többek között az Emődhöz tartozó István-majorba is áttelepítettek 60 családot és részükre a házhelyekkel együtt 1000 kat hold földet biztosítottak.
A második világháború időszakában, lakosság 1944. szeptember 4-én észlelt először bombázást. A szovjet csapatok 1944. november 7-én értek Emőd térségébe. A községet csak többszöri támadás után tudták elfoglalni. A hat napig tartó csatában 2 orosz és 1 román hadosztály harcolt Emőd elfoglalásáért. A visszavonuló németek felrobbantották a vasúti al és felépítményeket. Felgyújtották a posta melletti 4 tantermes iskolát, melyet ruha, cipő és üzemanyag raktárként használtak.
A napokig tartó harcok során, áldozatul esett több száz katonán kívül 54 polgári személy, közöttük gyermekek is.
Teljesen romadőlt több mint 20 lakóház. A ref. templom tornyát tüzérségi találat érte. A vasútállomást szétlőtték, a kastélyt és gazdasági épületeit félig lerombolták, használhatatlanná tették. Az utcák járhatatlanná váltak és még a lóré-kisvasút is tönkre ment.
Az Emődöt elfoglaló orosz és román katonák valamennyi lakást felforgattak, német katonák keresése ürügyén. Az értéktárgyakat és élelmiszereket magukhoz vették. A pincékben lévő boroshordókat "géppisztolysorozattal csapra verték" és néhol bokáig jártak a borban. Az asszonyokkal és lányokkal erkölcstelenül viselkedtek.

1945 tavaszán megalakult a Földosztó Bizottság. Felosztották a község határában lévő 3704 kat. holdas Erdődy féle és Harstein Endre 1114 kat. holdas birtokát. Számottevő földbirtoka volt még az Emődi Mezőgazdasági Bérgazdaság RT-nak (3900 kat. hold), valamint az Emődi Szőlőtelepítő RT.-nak (271 kat hold). Ezek jelentősebb része állami tulajdon maradt és azt az Emődi Állami Gazdaság - a Hejőmenti Állami Gazdaság elődje - kapta meg.
Az Emődi Földosztó és Földigénylő bizottság elnöke Lukács Béla volt. A bizottság 35 tagból állt. Tagjai voltak többek között: Szabó János, Németh István, Szerdahelyi Lajos, Simon József, Hora Gyula�
1945. január 28-án megalakult a Nemzeti Bizottság, melynek elnöke Karácsonyi József plébános, később pedig Bárány László lett. A bizottság programjában szerepelt a földosztás, a közbiztonság fenntartása, bíráskodás, és a közélelmezés biztosítása.
A Kommunista Párt 1945. április 10-én alakult Kiss András titkár vezetésével. Ekkor a már működő Szociáldemokrata Párt titkára Balogh István, míg a Független Kisgazda Párt titkára Irnákfia Géza volt. Az 1945-ős választás a Kisgazda Párt győzelmével végződött.
Rákosi Mátyás 1948-ban elhangzott kecskeméti beszéde után, - országosan az elsők között - megalakult az Emődi Termelőszövetkezeti Csoport. 1949. október 1-el pedig az Emődi "Szabadságharcos" Termelőszövetkezet, Suri János elnökségével. Ugyancsak 1949-ben alakult meg az Istvánmajori "Új Élet" Termelőszövetkezet is, mely pár év múlva beolvadt a "Szabadságharcos" TSz-be.
A drámai feszültségekkel létrehozott TSz.-ek, kezdetétől fogva gazdaságosan működtek. Későbbi TSz elnökök voltak: Szerdahelyi Lajos, Szűcs József, és Kósa Bertalan.
A "Hangya" Fogyasztási Szövetkezet utódaként az 1950-es évek elején megalakult az Emődi Földművesszövetkezet, mely a lakosság alapvető ellátását biztosította és még nyereségesen is működött. Első elnöke Csernyátonyi Ferenc volt, majd őt követte: Bodnár Béla, Varnai Tihamér, Dienes Imre (megbízottként), Péter Györgyné és Nagy Bertalan.
1950. október 22-én megtartott tanácsválasztáson létrejött az Emődi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Elnökének Dudás Ferencet - a volt községházi kisbírót - választották. Később Sebő Géza és Tóth Elek és Veres Zoltán töltötte be az elnöki funkciót.
A Községi Tanács első és legfontosabb feladatai közé tartozott a háború okozta károk helyreállítása, a lakosság élelmiszerrel, gyógyszerrel és ruházattal való ellátása, továbbá a beszolgáltatás (begyűjtés) megszervezése és az ezzel kapcsolatos központi utasítások következetes végrehajtása. A kíméletlen beszolgáltatási rendeletekkel a parasztságot anyagilag tönkre tették és a TSz-be kényszeríttették. Többűket - kreált visszaélések miatt - kényszermunkára ítélték vagy kulákká, nyilvánították és deportálták.
A nagy elégedetlenség országosan és helyileg is forradalmi megmozdulásokban bontakozott ki. Emődön 1956. Október 24-én felvonulással egybekötött nagy-gyűlést tartottak. A rend fenntartása és a lakosság ellátásának megszervezése érdekében Munkástanács alakult.
A forradalmi események során egyetlen puskalövés dördült el, szerencsére áldozat nélkül. A megválasztott Munkástanács november 4-ig tevékenykedett.
Emődön lezajlott események következményeként B. Károly akkori TÜZÉP telepvezető ellen büntetőeljárás indult folytatólagosan elkövetett népi demokratikus államrend elleni izgatás büntette miatt és azért egyévi és két hónapi börtönre, ítélték.
1970-ben Emőd nagyközségi címet kapott. A mezőgazdasági munkából élők jelentős része a miskolci gyárakban és ipari üzemekben helyezkedett el.
1986-ban bevezetésre került a "Településfejlesztés" intézménye. Öt esztendő alatt ebből a bevételből valósították meg a gyermekintézmények bővítését, öregek napközi otthonát, a távhívó hálózatba való bekapcsolódást, utak javítását, közvilágítási hálózat korszerűsítését és az idős emberek rendszeres, illetve egyszeri szociális segélyben részesítését.
Az 1989-90-es rendszerváltás után Emőd nagyközség önkormányzatának élére, polgármesternek Lehóczki István pedagógust választották. A hatalom átvétele zökkenőmentesen bonyolódott le, aránylag egyensúlyban lévő költségvetéssel. A megválasztott képviselő testület a legfontosabb feladatok megvalósításában egyetértett.
A Polgármesteri Hivatal az 1979-ben épült korszerű, egyedi építésű épületben rendezkedett be.
A városban három kisebbségi önkormányzat is működik, így a Lengyel, Cigány és az Örmény Önkormányzat. 1997. decemberében a képviselő testület elfogadta és jóváhagyta Emőd rendezési tervét. A képviselő testülethez tartozik, és irányítása alatt működik még a Városgondnokság, mint önálló jogi személy. Emőd-Istvánmajorban Falugondnoki Szolgálat működik.
Az emődi görög katolikus hívek kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásukkal, négy évig tartó szívós munkával, 1988-ra felépült a görög katolikus templom. A képviselő testület 1999. február 25-i ülésén úgy határozott, hogy a település várossá nyilvánítását kezdeményezik.
Az önkormányzat háromszor nyújtotta be pályázatát a városi címre és végül. immár másodszor 2001. július 1-től Emőd város lett. A városavató ünnepségre 2001. augusztus 19-én került sor. Emőd a városavató ünnepség előtt 2001. július 21-én a kormányzattól millenniumi emlékzászlót is kapott.
A város 2001. július 1-től körzetközpontként működik Borsodgeszt, Bükkaranyos, Harsány, Kisgyőr vonatkozásában.
A már négy cikluson megválasztott Lehóczki István polgármester munkáját, Fekete Tibor és Kósa Lajos alpolgármesterek, Tóthné Bodnár Irén jegyző munkáját pedig, Kiss Lászlóné aljegyző segíti.
Az Önkormányzat évek óta kiegyensúlyozott gazdálkodást folytat. Az utóbbi időben fontosabb térségi beruházásként említhető a Hejőpapi Hulladéklerakó 2005-re tervezett elkészítése és azzal egyidejűleg az emődi lerakó rekultiválása. Pályázaton nyert támogatással, hamarosan beindul a szelektív hulladékgyűjtés. A hulladékszigetek kialakítása 2005-re várható. A Szafar pályázaton 8 M forintot nyertek a 2004-ben elkezdett Teleház beruházásához.
Hamarosan elkészül az új, korszerű, minden igényt kielégítő több funkciós Közigazgatási épület, melyben Okmányiroda, Gyám Hivatal, Rendőrőrs, Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálat kerül elhelyezésre.
Az ezredforduló időszakában Emőd város állandó lakónépességének száma 5626 fő, a lakások száma pedig 1928. A komfortos lakások aránya 68%. A gázhálózatba bekapcsolt lakások száma 1500 körül van. A belterületi úthálózatának 70%-a pormentes.
A város közvilágítása megoldott. A telefonhálózat kiépítettsége 100%-nak mondható. A kábel televíziós hálózatra eddig közel 500 lakás csatlakozott rá.
2000. év végére 1746 lakásba kötötték be az ivóvíz vezetéket. Az ivóvíz minőségének javítása érdekében a szomszédos településekkel közösen, Emőd gesztorságával 318 M forintos beruházáshoz kezdtek és 222 M forintot címzett támogatást nyertek.
A szennyvíz elvezetését szolgáló csatorna hossza 25,6 km és 578 lakáshoz van bekapcsolva. A csapadékvíz elvezetés és a hulladékgyűjtés megoldott.
Az ezredforduló után közvetlenül megépült az M3-as autópálya második - Füzesabony Emőd - és a harmadik - Emőd Polgár - szakasza. Emődnél fontos "elválási csomópontot" alakítottak ki, mivel innen csatlakozik le Miskolc irányába az M30-as autóút. A Település helyközi tömegközlekedését a Borsod VOLÁN és a MÁV Területi Igazgatósága biztosítja.
Emődön 2004-ben a 175 óvodai férőhelyre 175 gyermek lett beíratva, a gyermekek két épületben, hét csoportban 15 óvónővel vannak foglalkoztatva. A II. Rákóczi Ferenc Általános és Szakiskolában az oktatás két épületben történik. A tanulók száma 568 fő. Ebből az általános iskola 1-8 évfolyamra 476, fogyatékos iskolai oktatásra 19, a szakiskola 9-11 évfolyamára pedig, 71 fő jár. Az oktatást 41 fő pedagógus végzi. Emődön 1971 óta folyik zeneoktatás és 1994-től önálló zeneiskola is működik. Az iskolában működik egy társadalomtudományi és egy természettudományi szakkör.
A Városi Művelődési Ház és Könyvtár elavult, (felújítása folyamatban van) lehetőség nyílott azonban az 1993-ban épült Általános Iskola aulájának igénybevételére. A település lakosságának információkkal való ellátását a havonta megjelenő, "Emődi Krónika" című helyi újság biztosítja.
A városban működnek: könyvtárak, különböző klubok, alapítványok, ének és zenekarok továbbá Idősek Napközi Otthona szereted a poker és a baccarat.

A településen a megyei átlagot meghaladó 22%-os a munkanélküliek aránya. A regisztrált munkanélküliek száma 360 fő. Az Önkormányzat a költségvetéséből, szociális ellátásokra évente átlagosan 40 M forint saját részt biztosított. A gazdasági állapotot jól szemlélteti, hogy a felső és középfokú, valamint szakmunkás végzettséggel rendelkezők többen vannak munkanélkül, mint a szakképzetlenek.
A fiatalabb korosztály fejlődésében és az egészséges életmód kialakításában nagy szerepet játszik az Emődi Sportegyesület, Diák Sportegyesület, Postagalamb Sportegyesület, "Húsos" Horgász Egyesület. A településen 3 sportpálya van. A vízsportok kedvelői számára, számtalan lehetőséget nyújt a község határában lévő bányató.
Emőd városa, három olyan kiváló sportolóval is büszkélkedhet, kik világviszonylatban is ismeretesek:

2004

A város egészségügyi ellátottsága kielégítőnek mondható.
Emődön 1991-től működik a térségi szerepet betöltő Körzeti Rendőrőrs. Közrend és közbiztonság fenntartása szempontjából az Őrs területéhez tartozik Emőd, Bükkaranyos, Harsány, Kisgyőr és Nyékládháza közigazgatási területe. A Rendőrőrsön 33 fő rendőr teljesít szolgálatot.
A lakosság ellátását 1 vegyes és 38 kiskereskedelmi egység biztosítja. A városban 18 vendéglátó egység működik, melyből a melegkonyhás üzletek száma 6. Van még a városban 1 panzió és 1 üzemanyagtöltő állomás.
A városban jelenleg több mint 300 egyéni vállalkozó, 9 egyéni gazdálkodó és 3 mezőgazdasági szövetkezet működik.
Műemlék és idegenforgalmi látványosságokként megtekinthetők a tájházak, a kastély épülete, a templomok és a tehéntánci Pincegyepen lévő pincék. A rendezvények közül kiemelkedő a Pünkösd előtti búcsú és minden év augusztus 20-án megszervezésre kerülő "Szent István Napi Vigadalom". Programjában szerepel: főzőverseny, divatbemutató, kiállítás, ismert színészek fellépése bábjáték, utcabál és tűzijáték. Minden év szeptemberében megrendezésre kerül még a "Bükkalja Kupa" kettesfogathajtó és akadályhajtó lovasverseny és májusban az "Off Road" autó-motor extrém sportverseny.
Ez úton is köszönetemet fejezem ki azoknak, akik közreműködésükkel segítségemre voltak a könyv kéziratának elkészítésében:

Lehóczki István Emőd Város polgármesterének, a könyv szerkesztésében közreműködő Sebő Géza tanárnak, Horváthné Bányi Mária Emőd Város Polgármesteri Hivatal főelőadójának, Szakonyi Gabriella az "Emődi Krónika" felelős szerkesztőjének, továbbá Tóth Elek, Dombovári Etelka, Lukács Ilona, Heiszman László, Kirsch Tibor, Veres Zoltán, Bárány Tibor, Nagy Bertalanné, Munkácsi Pálné adatközlő segítőtársaknak s végül de nem utolsó sorban Dr. Stefán Jánosnak a politikatudomány kandidátusának a könyvem rektorának

Miskolc, 2005. február
Czecze József
sk.

A könyv írója és szerkesztője:
Czecze József 1939-ben születtem Tiszalucon. Apám cipész kisiparos, Anyám pedig cipőfelsőrész-készítő és varrónő volt Emődön.
Az általános iskola elvégzése után 1957-ben az Ózdi Közgazdasági Technikumban, képesített könyvelő, statisztikus és vállalati tervező képesítést szereztem. Könyvelőként dolgoztam Emődön, Ároktőn és Mezőcsáton.
Katonai szolgálat után 1962-ben a BM. Borsod megyei Rendőrfőkapitányság állományába kerültem. Bűnügyi és vagyonvédelmi területen dolgoztam különböző vezetői beosztásokban. Munka mellett elvégeztem a Rendőrtiszti Akadémiát és a Főiskolát. Korengedménnyel 55 éves koromban, rendőr alezredes rendfokozattal nyugállományba kerültem.
1964-ben megnősültem, egy fiúgyermekünk és eddig egy leány unokánk van. A családommal laktunk Emődön, Tiszaújvárosban és 1978-tól pedig folyamatosan Miskolcon. Gyermekkorom óta szorosan kötődtem Emődhöz. A szabadidőm jelentősebb részét napjainkban is Emődön töltöm, ahol hobbyból szőlészettel és borászattal foglalkozom. Így váltam Emőd, - jó értelembe vett - lokálpatriótájává és kaptam késztetést Emőd történetének megírására.

Tájékoztató:

A Czecze József által írt és szerkesztett "Emőd Város története" című könyv kiadója: Emőd Város Önkorányzata. Megjelent: Emődön 2003-ban.

A 340 oldalt tartalmazó könyv vételára 1500.-, illetőleg kemény kötésben 2000.- forint.Megvásárolható vagy megrendelhető: Városi Művelődési Ház és Könyvtár 3432 Emőd, Kossuth u 106. szám, Telefon: 46/476-156, 46/576-239. E-mail: emod.konyvtar@axelero.hu